Wissenschaftliche Biografie 

Seit 2020 Professor am Institut für Ungarische Literatur und Kulturwissenschaft an der Eötvös-Loránd-Universität Budapest 

2020 Doktor der Ungarischen Akademie der Wissenschaften  

2007 Habilitation an der Eötvös-Loránd-Universität Budapest  

2003–2007 Chefredakteur der literaturgeschichtlichen Zeitschrift Irodalomtörténet 

2003 Stipendium an der Akademie Schloss Solitude in Stuttgart

1999 Franz Werfel Stipendium in Wien

1994–2002 Dozenturen und wissenschaftliche Mitarbeit an der Eötvös-Loránd-Universität Budapest, der Pázmány-Péter-Universität Budapest und der Kossuth-Lajos- Universität Debrecen  

1996 Promotion in Literaturwissenschaft an der Eötvös-Loránd-Universität Budapest  

1988–1994 Studium der Germanistik und Hungarologie in Debrecen, Budapest, Greifswald und München 

Gastprofessuren und Gastvorlesungen an den Universitäten in Wien, Jyväskylä, Paris (Sorbonne IV.) und Florenz  

 

PUBLIKATIONEN (Auswahl) 

Wissenschaftliche Veröffentlichungen

Monografien 

Füst Milán. Budapest 2017. 

Traditio − folytatás és árulás. Pozsony 2008. 

Gemeinsam mit Tibor Gintli: Az irodalom rövid története II.: A realizmustól máig. Pécs 2007. 

Nevetők és boldogtalanok: Füst Milán művészete 1909–1927. Budapest 2006. 

Gemeinsam mit Tibor Gintli: Az irodalom rövid története I.: A kezdetektől a romantikáig. Pécs 2003. 

Weöres Sándor. Budapest 2001. 

Hosszú menet a küszöbön: Esszék a német irodalom tárgyköreiből. Budapest 2001. 

Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Budapest 1998. 

Nemes Nagy Ágnes költészete. Budapest 1995. 

 

Herausgeberschaften 

Gemeinsam mit Wolfgang, Müller-Funk (Hgg.): Péter Nádas’ Parallelgeschichten. Tübingen 2020. 

Gemeinsam mit Teri Szűcs (Hgg.): „Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban. Budapest 2013. 

 

Studien und Aufsätze 

„Hogy zengő húrod rám hagytad merészen”: Száz Pál: A tizedik kapu. A haszidizmus hatása a magyar irodalomra. In: Irodalomtörténet 103 (2022), S. 509–516. 

Az autonómia és a heteronómia fogalmáról Weöres Sándor politikaképe alapján. In: Irodalomtörténet 103 (2022), S. 247–264. 

Az Abigél műfaji kódjai és emlékezetpolitikája. In: Jelenkor: irodalmi és művészeti folyóirat 65 (2022), S. 676–682. 

A szintaxisok szétbontása: remény?: Pilinszky, Beckett, Kurtág. In: Pannonhalmi szemle 29 (2021), S. 77–93. 

Kertész Imre nevetése. In: György Péter (Hg.): Identitás, nyelv, trauma: Tanulmányok Kertész Imréről. Budapest 2021, S. 93–122. 

A dehumanizáló gyarmati nyelv és a Sinistra körzet. In: Marko Čudić, Edit Bogár, Boglárka Vermeki (Hgg.): Četvrt veka beogradske hungarologije – A belgrádi hungarológia negyedszázada : Zbornik radova sa međunarodne naučne konferencije 25 godina beogradske hungarologije održane 29. i 30. novembra 2019. godine na Filološkom fakultetu Univerziteta u Beogradu – A Belgrádi Egyetem Filológiai Karán 2019. november 29–30-án megtartott A belgrádi hungarológia 25 éve című nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Beograd 2021, S. 468–481.  

Újra a határon: az irodalmi mező a 90-es években. In: Kalligram: művészet és gondolat 30 (2021), S. 79–91. 

Úszni az árral?: Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül. In: Pannonhalmi szemle 29 (2021), S. 93–99. 

Intim, tiszta beszéd: Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt. In: Pannonhalmi szemle 28 (2020), S. 111–115. 

Auschwitz: írás, élet és irodalom Kertész Imre három regényében. In: Kalligram: művészet és gondolat 29 (2020), S. 84–91. 

Ein gescheitertes Schiff?: Geschichtliche Kontexte der bürgerlichen Kultur in den Parallelgeschichten. In:  Gábor Schein, Wolfgang Müller-Funk (Hgg.): Péter Nádas’ Parallelgeschichten. Tübingen 2020, S. 21–32. 

Az emigráció mint a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szerkezeti problémája. In: Tibor Gintli et al. (Hgg.): József Attila, Bécs és a századelő művészete: Tanulmányok. Budapest 2020, S. 223-240. 

Die Emigration als Strukturproblem der ungarischen Literaturgeschichte. Hungarian Studies: A Journal of the International Association for Hungarian Studies and Balassi Institute 33 (2019), S. 273–288. 

A dehumanizáló gyarmati nyelv és a Sinistra körzet. In: 2000: irodalmi és társadalmi havi lap 31 (2019), S. 69–79. 

Zeilen aus dem Grab: Die Struktur der frühen Radnóti-Rezeption. In: Hungarian Studies: A Journal of the International Association for Hungarian Studies and Balassi Institute 33 (2019), S. 131–140. 

Az emigráció mint a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szerkezeti problémája. In: Irodalomtörténet 100 (2019), S. 3–16. 

Nosztalgia és kísértetisség Mándy Iván két novellájában. In: Alföld: irodalmi művészeti és kritikai folyóirat 69 (2018), S. 77–88. 

Ortlosigkeit in der Heterogenität: Die Varianten einer Existenzform in den 20-er, 30-er Jahren des 20. Jahrhunderts in der ehemaligen Donaumonarchie. In: Károly Kókai, Andrea Seidler (Hgg.): Das ungarische Wien: Spuren eines Beziehungsgeflechts. Wien 2018, S. 80–92. 

A szatíra, a megbocsátás és a humor kérdései Babits Jónás könyvében. Irodalomtörténet 98 (2017), S. 317–331. 

Our Missing Central Europe. In: Contact Zones: Studies in Central and Eastern European Film and Literature 2 (2017), S. 18–29. 

A mi hiányzó Közép-Európánk. In: Kalligram: művészet és gondolat 26 (2017), S. 3–9. 

Novellából kisregény: A kapitány feleségétől a Szívek a hínárbanig. Alföld: irodalmi művészeti és kritikai folyóirat 68 (2017), S. 22–35. 

A szatíra, a megbocsátás és a humor kérdései Babits Jónás könyvében. In: Ágnes Kelevéz,  Imre Zsolt Lengyel (Hgg.): “…ki mit lát belőle”: nézőpontok Babits lírájának értelmezéséhez. Budapest 2017, S. 131–146. 

‘Jewishness’ in the Diary of Milán Füst. In: Ferencz Laczo, Joachim Puttkamer (Hgg.): Catastrophe and Utopia: Jewish Intellectuals in Central and Eastern Europe in the 1930s and 1940s. Berlin 2017, S. 30–47. 

Skupna domišljija: Literatura in etika. In: Carlos Pascual (Hg.): Literatura in etika = Literature and ethics. Ljubljana 2016, S. 85–96. 

Im Extremfall. In: Márta Csire et al. (Hgg.): Ein Land mit Eigenschaften: Sprache, Literatur und Kultur in Ungarn in transnationalen Kontexten: Zentraleuropäische Studien für Andrea Seidler.  Wien 2015, S. 337–342. 

Vizpominanyije za groznata majka i antikvarja. In: Stefka, Hrusanova; Zheko, Aleksijev; Bedecs, László (Hgg.): Literaturnata kritika v Ungarija prez XX vek. Sofia 2011, S. 123–132. 

 

Literarische Veröffentlichungen 

Bücher auf Ungarisch

Gedichtromane

Ó, rinocérosz: Magvető 2021.

Bolondok tornya: Jelenkor Kiadó 2008.

Romane

Megleszünk itt: Magvető 2019.  

Svéd: Kalligram 2015.

Egy angyal önéletrajzai: Jelenkor Kiadó 2009.

Lázár!: Jelenkor Kiadó, 2004.

Mordecháj könyve: Jelenkor Kiadó 2002.

Gedichtbände

Üdvözlet a kontinens belsejéből: Jelenkor 2017.

Éjszaka, utazás: Kalligram 2011.  

Panaszénekek: Jelenkor Kiadó 2005.  

(retus): Jelenkor Kiadó 2003.

Üveghal: Magvető Kiadó 2001.

Irijám és Jonibe: Jelenkor 1998.  

Elhangolás: JAK – Balassi Kiadó 1996.  

Cave canem: Kráter Kiadó 1993.  

Szavak emlékezete: Kráter Kiadó 1991. 

Essaysammlung

Esernyők a Kossuth téren: Jelenkor 2014.  

Kinderbücher

Márciusban jaguárok?: Móra Könyvkiadó 2014. 

Irijám és Jonibe: Csodaceruza 2009.  

Kurzgeschichten

Megölni, akit szeretünk: Kalligram 2013. 

Isten nevetett: Koinonia Kiadó 2005. 

Theaterstück

A herceg álma: Napkút Kiadó 2008. 

 

In Übersetzung erschienen

Lázár

Deutsch: Verlag Merz & Solitude 2004, übersetzt von Wilhelm Droste. 

Englisch: Seagull 2017, übersetzt von Ottilie Mulzet.

Französisch: Édition Petra 2013, übersetzt von Clara Royer. 

Bulgarisch: Elias Canetti House 2014, übersetzt von Svetla Koseva. 

Mordecháj könyve

Englisch: Seagull 2017, übersetzt von Adam Levy.

Svéd

Spanisch: Acantilado 2019, übersetzt von Adan Kovacsics. 

Deutsch: Friedenauer Presse 2019, übersetzt von Lacy Kornitzer. 

Egy angyal önéletrajzai

Englisch: Yale University Press 2022, übersetzt von Ottilie Mulzet.

Bolondok tornya

Serbisch: Archipelag 2017, übersetzt von Árpád Vicko. 

Irijám és Jonibe

Slowenisch: Malinc 2017, übersetzt von Maja Likar.